Comments for Vendégbabák

Comment on Országosan elterjeszteni a gyászfeldolgozó csoportokat by Évi

Évi — Thu, 28 Jul 2011 09:19:18 +0000

Kedves Magdolna!

Ezúton érdeklődnék, hogy Szegeden alakult-e már ilyen csoport?

Köszönettel:

Évi

Comment on Országosan elterjeszteni a gyászfeldolgozó csoportokat by Török Anita

Török Anita — Wed, 13 Jul 2011 08:17:28 +0000

Kedves Magdolna ! Polcz Alaine és Ön voltak azok aki nekem a legtöbbet segítettek mikor hét esztendővel ezelőtt elvesztettem másfél évesen a fiamat. Nagyon szeretnék most én segíteni mindenkinek, akinek szüksége van rá. Nem tudom mikor íródott ez a fenti jelzés a szeptemberrel kapcsolatban de mivel most még nyár van, szívesen tanulnék is. Szóval minden megoldás érdekel és nagyon szívesen részt vennék egy kecskeméti önsegítő csoport létrehozásában. Köszönettel: Török Anita

Comment on Miss AB by Anna

Anna — Fri, 01 Jul 2011 16:53:50 +0000

Én közel egy hónapja vesztettem el a 9 hetes babánkat. Teljesen váratlanul ért az ultrahangos doktornő mondata:” Nincs szívhang.” Ő is és az orvosom is nagyon kedvesek és együtt érzők voltak, de másnap olyan nőkkel feküdtem egy kórteremben, akik élő babájukat vetették el ilyen-olyan okokból. (Nem rendellenesség miatt) Akkor, ott a kórházban nem is gondoltam bele abba, mi történik, kikkel fekszem együtt…
Van egy csodaszép 5 éves kisfiam, szerető férjem, nővérem, aki kétszer átélte, amit én, és megértő családom.
Kívánom mindenkinek, akinek a Sors ezt hozza, hogy legyen mellettük valaki, aki erőt ad és vigasztalást. Hiszem, hogy nem véletlenül történnek velünk a dolgok, tanulnunk kell mindenből valamit. Azt hiszem , én megértettem a mi angyalkánk üzenetét, csak ki kellett nyitnunk a szívünket. Legyen erőd és hited, kívánom mindenkinek.

Comment on Országosan elterjeszteni a gyászfeldolgozó csoportokat by Rédey Szilvia

Rédey Szilvia — Mon, 18 Apr 2011 10:32:00 +0000

Kedves Magdi!

Nyáron találkoztunk Nandu dúlatáborában, de Jula is sokat mesélt a munkádról. Akkor, épp a válásom közepén, azt mondtad nekem, ha írok, elküldesz nekem egy írást, mely segít az én gyászomat feldolgozni.

Közben folytak a belső és külső történések, és most jött el az ideje számomra, hogy felkeresselek. Örömmel olvasnám azt az írást.

Ami azóta rendre szembejön velem, az a mások gyásza. Nem csodálkozom rajta, hiszen hamar elveszített édesapám révén tudom, beavatott lettem a halál-szférába. Dúla lévén a születés és a halál mezsgyéjén mozgok–várandósok, akik babavárás közben veszítik el édesanyjukat, vendégbabák édesanyjai… rendre egybefonódik munkám során a két megélés.

Veszprém megyében dolgozom egy Életmagház nevű gyógyszövetségben, természetgyógyászokkal és orvosokkal karöltve. Megbízatást kaptam a születés és halál témákat megszólító műhelyek koordinálására, bejárásom a kórház szülészeti- és csecsemőosztályára is alakulóban van.

Mindazonáltal, tudásom, érzem, olykor nem ér fel az engem megtaláló feladatok mélységével. Többet is tehetnék a gyógyulási folyamatok kísérésekor…

Úgy érzem, bármilyen útravaló csak segítségemre lehetne Tőled! Természetesen forgatom a könyveidet:)

Köszönöm, hogy írhattam,
szeretettel,
Szilvia

Comment on Nagy vetélés by Magdi

Magdi — Wed, 26 Jan 2011 05:06:38 +0000

És hogy vagy, remélem segít a családod, tudsz beszélgetni az érzelmeidről, és a barátaid sem menekültek el. Sok erőt, leki békét kívánok!

Comment on Nagy vetélés by Zsanett

Zsanett — Tue, 25 Jan 2011 10:53:23 +0000

Január 3-án született meg 22 hetesen a kisfiunk. Sajnos neki nem adatott meg az élet ezen a földön.
A leírtakon mentem keresztül én is. Ugyanúgy meg kellet őt szülnöm mintha a 40. héten lennénk.
Ezért tartom elfogadhatatlannak, hogy törvényileg viszont nem ismerik el szülésnek, ha a 24. hét előtt jön világra a magzat és nem él.
Kérdem én ez miért nem számít szülésnek?? Elfogadhatatlan megfogalmazás a spontán abortusz erre, hisz itt szülés történt.

Comment on Miss AB by Márti

Márti — Tue, 16 Nov 2010 15:00:52 +0000

Holnap után lesz a műtétem. Félek… Félek, hogy az orvos nehogy valamit elrontson, de jobban félek mi lesz utána… A lelkemmel/lelkünkkel.
Hálás vagyok a sorsnak, hogy adott egy nagyszerű társat és csodálatos kisfiút. Most úgy érzem sikerülni fog elengedni a néhány hetes babánkat, bár elképzelni sem tudom mi lesz a műtétet követően…

A hasonló helyzetben lévő kismamáknak kívánok sok erőt és megnyugvást.

Comment on Tiltakozásom a rossz hírre by Zsuzsi

Zsuzsi — Mon, 13 Sep 2010 07:32:37 +0000

Kedves Viki!
Itt jártam és nem tudok úgy elmenni, hogy ne üzenjek. Csak szeretném, hogy tudd, hogy mélyen együtt érzek veled, és remélem, hogy ez a kis levélke is “erőtadó” lehet számodra.
Szeretettel: Zsuzsi

Comment on Tiltakozásom a rossz hírre by Magdi

Magdi — Sun, 12 Sep 2010 04:44:57 +0000

Drága Viki, nagyon veled vagyok ebben a szomorúságodban, írtam egy külön levelet a megadott freemailes címre, remélem megkaptad. Ez a fájdalom helyén való, igenis nagy veszteség ért, az álmaitok összedőltek. Próbálj elfogadó lenni magaddal és türelemmel a gyászoddal, ha nagyon nehéz is.
És meglátod, képes leszel újra bízni és remélni!
Szeretettel gondolok rád! Magdi

Comment on Szia Andrea, és Marcsi! És még: Nehéz a védőnőknek! by Ági

Ági — Sun, 25 Jul 2010 08:19:32 +0000

Szívből gratulálok a weboldal megszületéséhez!

Nem találom a szavakat, hogy leírjam: milyen mély hatással van rám ez az oldal. Gyönyörű, barátságos, szeretetteljes, megnyugtató és reményt keltő.

Köszönjük!