Vége a Vendégbabák szüleinek gyászfeldolgozó csoportjának, bár a tagok úgy döntöttek, találkoznak a továbbiakban is.
Persze a vetélés, halvaszülés és szülés körüli halál olyan nagy tragédia, mély gyász a szülőknek, hogy a csoport befejezése nem jelent teljes felépülést, de az biztos, a csoport tagok nagy utat jártak be. Azt mondják, el sem tudják képzelni, mi lett volna nélkülük a csoport segítsége nélkül. Éppen ezért az a él, hogy legyen több hasonló csoport, és nem csak Budapesten, hanem mindenütt az országban.
A gyászolókat segítő Napfogyatkozás Egyesület elnöke lettem, ezért ősztől nem én fogok csoportot indítani a Hospice Házban, hanem az lesz a feladatom, hogy a vezetőségi tagokkal együtt azon dolgozzunk, hogy elterjesszük a gyászfeldolgozó csoportokat az országban.
Kedves Magdi!
Nyáron találkoztunk Nandu dúlatáborában, de Jula is sokat mesélt a munkádról. Akkor, épp a válásom közepén, azt mondtad nekem, ha írok, elküldesz nekem egy írást, mely segít az én gyászomat feldolgozni.
Közben folytak a belső és külső történések, és most jött el az ideje számomra, hogy felkeresselek. Örömmel olvasnám azt az írást.
Ami azóta rendre szembejön velem, az a mások gyásza. Nem csodálkozom rajta, hiszen hamar elveszített édesapám révén tudom, beavatott lettem a halál-szférába. Dúla lévén a születés és a halál mezsgyéjén mozgok–várandósok, akik babavárás közben veszítik el édesanyjukat, vendégbabák édesanyjai… rendre egybefonódik munkám során a két megélés.
Veszprém megyében dolgozom egy Életmagház nevű gyógyszövetségben, természetgyógyászokkal és orvosokkal karöltve. Megbízatást kaptam a születés és halál témákat megszólító műhelyek koordinálására, bejárásom a kórház szülészeti- és csecsemőosztályára is alakulóban van.
Mindazonáltal, tudásom, érzem, olykor nem ér fel az engem megtaláló feladatok mélységével. Többet is tehetnék a gyógyulási folyamatok kísérésekor…
Úgy érzem, bármilyen útravaló csak segítségemre lehetne Tőled! Természetesen forgatom a könyveidet:)
Köszönöm, hogy írhattam,
szeretettel,
Szilvia
Kedves Magdolna ! Polcz Alaine és Ön voltak azok aki nekem a legtöbbet segítettek mikor hét esztendővel ezelőtt elvesztettem másfél évesen a fiamat. Nagyon szeretnék most én segíteni mindenkinek, akinek szüksége van rá. Nem tudom mikor íródott ez a fenti jelzés a szeptemberrel kapcsolatban de mivel most még nyár van, szívesen tanulnék is. Szóval minden megoldás érdekel és nagyon szívesen részt vennék egy kecskeméti önsegítő csoport létrehozásában. Köszönettel: Török Anita
Kedves Magdolna!
Ezúton érdeklődnék, hogy Szegeden alakult-e már ilyen csoport?
Köszönettel:
Évi